Úgysem értenél

Szemétre vetett kacatok közöttük turkál a szürke fény,
Széttépett mindennapok, ó, valakit várnak...
Néha az arcod meggyötört, Kidobott levelek véresek,
Törékeny cseppkő összetört, ó, mindent láttam...

Ott várok a sorok között,

 Talán egyszer rám találsz.
Üvöltök, integetek Neked,

 de ha nem látsz...

Lehetek a víz, lehetek a tűz,
Lehetek a szél,ami Téged mindig űz,
az árnyék, lehetek a fény, akkor sem értenél!
Lehetek a víz, lehetek a tűz,
Lehetek a szél,ami Téged mindig űz,
az árnyék, lehetek a fény, úgysem értenél!

Nem kellenek a nagy szavak, Hallom minden sóhajod,
Elárul minden szívverés, ó, nálam jártál...
Kezed nyomával díszített pulton felejtett pohár,
Ez a film lassan pereg, ó, már százszor láttam...

Ott várok a sorok között,

 talán egyszer rám találsz.
Üvöltök, integetek Neked,

 de ha nem látsz...

Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél,ami Téged mindig űz,
az árnyék, lehetek a fény, akkor sem értenél!
Lehetek a víz, lehetek a tűz,
lehetek a szél,ami Téged mindig űz,
az árnyék, lehetek a fény, úgysem értenél!

Ott várok a sorok között, talán egyszer rám találsz.
Üvöltök, integetek Neked, de ha nem látsz...