"Hová tűnik a fájdalom? Elpárolog? Fölszívódik?
Vagy ott áll lesben valahol egy sötét szögletben,
és csak a pillanatot várja, hogy felbukkanjon.
Hová lesz?
A leghihetőbb, hogy bennünk marad. Itt van, láthatatlanul.
Elnyúlik, elterül, nincs is.
Nem érzünk a jelenlétéből ilyenkor semmit.
Pedig biztosan itt ólálkodik.
Hogyan tudna másképp, ha akar, egy másodperc tört része alatt elhatalmasodni rajtunk?
Hogyan tudna rögtön és azonnal úgy fájni?"
/Schäffer Erzsébet/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése