Valaki ma azt mondta nekem, hogy az az én bajom, hogy mindent (főleg a kudarcokat és csalódásokat)  végnek tekintek, miközben nem az, hanem - mint minden - csak része az egésznek.

És azt is mondta, hogy sok mindenben és mindenkiben képes vagyok hinni, csak magamban nem... tudom, hogy igaza van. Nem szabad feladnom, játékban kell maradnom, még akkor is ha veszítek.